Mikor éri meg javítani, és mikor újraépíteni?
A javítás akkor a jó választás, ha az oldal alapstruktúrája ép, a használt technológia még támogatott, és a hibák körülhatárolhatók. Ilyenkor egy célzott beavatkozás töredékébe kerül egy új oldalnak, és a meglévő tartalom, keresőpozíció és megszokott felület is megmarad.
Újraépítést csak akkor javaslunk, ha az valóban biztonságosabb vagy gazdaságosabb: például ha a rendszer olyan verzión fut, amely már nem kap biztonsági frissítést, ha a kód annyira összefonódott, hogy minden javítás új hibát szül, vagy ha a javítás összesített költsége meghaladná az újraépítését.
A felmérés végén ezt mindig megírjuk — akkor is, ha az a válasz, hogy nem érdemes hozzányúlni. Nem célunk feleslegesen elvégzett munkát eladni.
Idegen kódbázis? Nem akadály.
A megkeresések nagy részénél a kódot nem mi írtuk, dokumentáció nincs, és az eredeti fejlesztő nem elérhető. Ez nálunk a normál eset, nem kivétel.
Ilyenkor a kód feltérképezésével kezdünk: végigkövetjük a hibás működést a felülettől a szerveroldalig, feltérképezzük a függőségeket, és megnézzük a verziótörténetet, ha van. Az így kapott képet írásban is megkapod, így a következő fejlesztőnek — akár nekünk, akár másnak — már lesz mire támaszkodnia.
Mire lesz szükség a javítás megkezdéséhez?
Nem kell mindent egyszerre előkerítened: a felméréshez sokszor elég az oldal címe és a hiba leírása. A tényleges javításhoz jellemzően az alábbiak kellenek.
- Tárhely- vagy szerverhozzáférés (FTP/SFTP, SSH vagy vezérlőpult)
- Az adminfelület elérése, ha van ilyen
- A kód elérése, ha verziókezelőben van (például GitHub, GitLab)
- Adatbázis-hozzáférés vagy egy friss adatbázis-mentés
- Domain- és DNS-hozzáférés, ha a hiba ezekhez kapcsolódik